amikor még vártalak. amikor még várhattalak. a végeláthatatlan járdán feltűnt pálcikaalakod. bonthatatlan kép. lépteid ott topognak. nyomaid leváltak rólam. s a különbség oly kicsi és éppen annyi; hogy most háttal állsz.
Eva Green... Eva Green. hogy ne csak tipikusan pasis filmeket kultiváljak, itt egy ellenpélda, ami... akárhogy is nézem, bőven lehetne pasis is. kezdve ott, h csak Eva Green miatt szedtem le. káprázatos. A NŐ. najó, elfogult vagyok, de leszarom. benntlakásos lánynevelde, szabaderkölcsű tanító (lásd. Eva Green aka Miss G.) Miss G. felrúg minden szabályt, amit a kor diktál: nadrágban jár, cigizik, a lányokat a "VÁGY" megélésére tanítja, ami szerinte az élet alapja. mellesleg egy pár fős úszócsapat edzője. ide, a vidéki idillbe csöppen bele egy arisztokrata diáklány, akire egyből felfigyel Miss G. így is, úgy is... ;) ám a lányok féltékenyek lesznek és végzetes döntésre szánják el magukat...
boldogtalanul ziháló kérés, amely régen túlbukott már okán, túl tárgyán, önmagát felejtve szól, szól, úgy könyörög, hogy már csupán megbánthatná akármi meghallgattatás, őrjöngve kér és kér és kér és immár maga a cél nélküli vágy, mely nem akar és nem tud sem kielégülni, sem feladni. Alhatatlanul, ébredhetetlenül hallom és hallom
elkapott valami. valami rendrakás, vagy menekülés, nem is tudom. töröltem a másik blogomat. akarom mondani mind a hármat. nem tudtatok róluk, senkire se tartozott. így volt jó. a kezdeti lelkesedés után rájöttem, h bármit bárhová is írok, "értelmet" itt nyer csak igazán. elég nevetséges ez olyantól, aki nem ír semmit. nos, hát lehúztam a wécén őket, még könnyem se esett.
:: búcsúdal | álmomban ragyogok | még tartozol nagy világ ::
My Dying Bride - the lies I sire
I couldn't help myself God walks by my side Within my limbs burns hate Believe me how I cried The tremble of my hand Blinded by my tears But I stand heroic. The holy words I hear
Se a hold nem folyt szét az arcomon, (csak a tenyerem izzadt és a homlokom) se az éj. Nem lett túl egy csillagon a remény, most mégis megsúgom, hogy boldog volt az a rossz fapad, boldogok voltak a poharak, megilletődött a képzelet, és boldog volt az a négy negyed, megőrültek a bokrok, a fák, a tóra mélységes nyugalom szállt, a fények remegtek hangtalan, egy bagoly érezte: béke van. Hálásak voltak a bogarak mind, és láttam: Isten mosolyog, s int. A jövő felállt és szavalt;
Miért az élet sakkozik velem Mikor én nem játszom szívesen az életemmel? Az értelmem tökéletes; tökéletes, tehát gömb Talán ezért gurul el rendszeresen Hazugságaimat mind tőletek tanultam A hitem ügyefogyott, nem kopog, benyit Szoba-világom, ahogy van idegesít És a racionalisták is mind hazugok
Szenvedek. Toporgok. Kínomban tanulok. Amit látok. Szelektív hulladékgyűjtés. Bízom, hogy örökké úgysem maradok Az öröklét talán nem is állna jól nekem Ezért leakasztok egy egyenruhát Nevem, számom jól olvasható És itt maradok köztetek, Mert már nem tudom, mi lenne jó
Dühöm kalapács, nyugalmam puha párna Rácsapok ujjadra, a kettőt kombinálva Dühömre káromkodsz, nyugalmam meg sem érzed Az én értelmem kerekebb, de a tied nagyobb Kis golyó, nagy golyó, kis magány, nagy magány A haza hív, hazudom. Hazafutok, felöltözök Hanyatt fekszem, a torkom védtelen, harapd! De senkit nem érdekel az én vérem